Leírás
Erdész Judit Mária 1945-ben Egerben született. Iskoláit Poroszlón, majd a debreceni Református Gimnáziumban végezte. Egerbe visszatérve mestervizsgát tett női szabó és gyermekruha készítő szakmából. Kisiparosként szülővárosában dolgozott és tanította is a szakmát.
Harmincévesen kezdett ismerkedni a népművészettel és beleszeretett. Vidéki múzeumok gyűjteményeiben, raktáraiban kutatott, Erdélyben Kallós Zoltán magángyűjteményében tanulmányozta a mintakincset, Torockón megtanulta a „ráncba szedést”. Saját környezetében a palóc népművészetet is gyűjtötte, tanulmányozta.
Elvégezte a népi díszítőművészeti hímző és szövő tanfolyamokat, oktató lett mindkét szakterületen. Legnagyobb hatású tanítómesterének Tompa Bélánét a Hevesi Háziipari Szövetkezet akkori elnökét tartja, aki a népi öltözetek újra feldolgozása felé fordította a figyelmét. Hatására a palóc lyukhímzések, a magashímzések rákerültek a ma is viselhető öltözeti darabokra. Palóc vőlegény ing kollekciójával elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet.
Tudását, tapasztalatait könyvek írása, szerkesztése is jelzi: 1984-ben jelent meg Népi szabás és díszítés című könyve, mely két további bővített kiadást is megért. További köteteiben a csipkét és a zsinóros díszmagyart mutatja be. A viseleteket szakrajz formájában is feldolgozta, Magyarországon egyedüliként.
1980 óta vesz részt a hazai népművészeti pályázatokon, ahol rendre díjazzák alkotásait. Ruhái Magyarország számos városában, Európa szinte minden országban bemutatásra kerültek. Legtöbb bemutatója Finnországban volt, ahol oktatott hímzést és magyar gasztronómiát is. Japánban 1995-ben egy világkiállításon képviselte munkájával Magyarországot, de láthatta Észak- és Dél-Amerika, India érdeklődő közönsége is. Viseletei több magyar nagykövetség tulajdonában is vannak. 2018-ban Budapesten a Műcsarnok Kéz – Mű – Remek – Népművészet című Nemzeti Szalon kiállításán is láthatók voltak munkái.
Tanítványai vannak Magyarországon és külföldön, de előadásokon és gyakorlati foglalkozásokon is oktatja az érdeklődőket. Koordinátora volt 5 hevesi faluban a Népművelési Intézet által elindult hímzőkörnek.
Fő tevékenysége ma már a viseletkészítés és magángyűjteménye feldolgozása.
1986-tól a Magyar Néprajzi Társaság tagja.
Népművészet Mestere kitüntetést 1990-ben kapta meg a palóc mintakincs feldolgozásáért.
További elismerései:
A Népművészet Ifjú Mestere – 1980.
Kis Jankó Bori díj – 1982.
Népi Iparművész – 1982.
Kodály Zoltán díj – 2010.
Munkásságát az UNESCO Szellemi Örökség listájára emelték – 2011.
A felvétel Bajsán (Vajdaság) készült könyvének dedikálása alkalmából 2019-ben.
A Heves Megyei Népművészeti Egyesület 2023-ban tiszteletbeli tagjává választotta.